FbPixel
Épületüzemeltetés

A betonrepedések komoly kockázatot jelentenek - Mit tehet az FM?

A betonrepedések komoly kockázatot jelentenek - Mit tehet az FM?

A betonrepedésekhez vezető folyamat akár évekig is eltarthat, de aztán jellemzően gyorsuló ütemben romlik a helyzet. Ez az állapotromlás számos (élet)veszélyes helyzet okozója is lehet, éppen ezért az facility managereknek fokozottan ügyelniük kell a probléma mielőbbi felismerésére és kezelésére.

A létesítményüzemeltetők egyik legfontosabb feladata, hogy folyamatosan figyeljék az épületek fizikai állapotát annak érdekében, hogy időben tudjanak cselekedni, akár megelőzésről, akár problémamegoldásról van szó. Mivel több épületet építenek betonból, mint bármely más építőanyagból, fontos, hogy az FM-ek ismerjék a beton tulajdonságait, felhasználását, azt, hogy milyen lehetséges problémák merülhetnek fel, és hogyan lehet ezeket kijavítani. A legfontosabb tudnivalókat a FacilitiesNet szerzője, Brian Daley, a Nemzetközi Betonjavító Intézet korábbi elnöke és a téma szakértője foglalta össze.

Mit kell tudni a betonról, mint alapanyagról?

A beton összetevői a cement, a víz és egyéb adalékanyagok, mint például a homok, kavics vagy valamilyen kőzet. Az alkotóelemek arányának változtatásával a beton szilárdsága és sűrűsége kiszámítható módon szabályozható, általában a betonkeverékben a cement nagyobb aránya teszi erősebbé a betont. Ennek ismeretében jogosan merülhet fel a kérdés, hogy akkor vajon miért nem terveznek minden célra szuperkemény és szupererős betont? A válasz egyszerű: az ezzel járó költségek miatt sok épület és szerkezet nem épülhetne meg. A megfelelően megtervezett és kivitelezett betonszerkezetek megfelelő karbantartással viszont évtizedekig, vagy akár generációkig tartó élettartamot biztosítanak.  

Mi okozhatja a betonrepedéseket?

A beton fizikai tulajdonságai már rögtön a betonozás után megváltoznak, ugyanis a hidratációnak nevezett folyamat során távozik a keverékből a benne lévő víz. Ha ez túl gyorsan következik be, repedések keletkezhetnek a beton felületén, de ha ez nem is történik meg, az anyag akkor is reagál a hőmérséklet és a páratartalom változásaira: tágul és összehúzódik. Ezek a hőmozgások szintén repedéseket eredményezhetnek, ami normálisnak is tekinthető. Sőt, az építési munkálatok során a mérnökök sok esetben "ellenőrző hézagokat" terveznek a szerkezetbe, hogy a repedések, amelyekről tudják, hogy elő fognak fordulni, ne véletlenszerűen, hanem egy előre kiválasztott helyen keletkezzenek. 

Nem minden repedés jelez vészhelyzetet, de...

A betonrepedés megléte tehát nem feltétlenül ad aggodalomra okot, viszont a hidratációs és hőmozgási repedésektől nagyban eltérnek a szerkezeti repedések. Ezek akkor alakulnak ki, ha a beton olyan súlynak vagy erőnek van kitéve, amely meghaladja a teherbírását (pl. túlterhelés, ütközés, robbanás), vagy olyan mozgásnak, amely már túlmutat az épület tervezett képességein (pl. ülepedés, földrengés, hurrikán vagy tornádó). Az ilyen típusú repedésekre már nagyobb figyelmet kell fordítania az FM-eknek, ugyanis az a gerenda, oszlop vagy padlólemez, amely sérült, már nem biztos, hogy tudja biztosítani a környező épületelemek számára a kellő szilárdságot és támogatást. Az esztétikai, felületi repedések talán nem jelentenek ilyen szintű, szerkezeti problémát, de a következmények, amelyekhez vezethetnek, ugyanolyan súlyosak lehetnek. 

A betonacél korróziója súlyosbíthatja a helyzetet

A betonszerkezetek jellemzően acélokat is tartalmaznak, amelyek a szerkezet húzószilárdságát növelik. A felületi repedéseken keresztül könnyedén bejuthat a felszín alá a csapadékból származó nedvesség, amely a beépített acélt elérve rozsdásodást okozhat. Ahogy az acél rozsdásodik, az anyag kitágul, és nyomást gyakorol kifelé az azt körülvevő betonra. A terjedő rozsda nyomása tovább mélyíti a hézagokat, így még több víz jut a felszín alá, ami még inkább gyorsítja a folyamatot.  A végeredmény: a beton letörik a szerkezet többi részéről, az ilyen "lepattogzás" pedig közvetlen veszélyt is jelenthet. Egy lehulló betondarab személyi vagy tárgyi sérülést is okozhat, de meggyengíthet egy egész szerkezetet is.

Mit tehet egy FM, hogy megelőzze a bajt?

A betonszerkezeti elemek rutinszerű időszakos ellenőrzését meghatározott időközönként (legalább havi rendszerességgel) el kell végezni, az előre tervezetteken kívül pedig további vizsgálatok szükségesek, ha problémák merülnek fel. Minden egyes ellenőrzés alkalmával az összes megfigyelhető betonelemről fényképes dokumentációt kell készíteni ugyanazon a helyen, hogy az állapotváltozás figyelemmel kísérhető legyen.

Javasolt figyelmet fordítani a vízszigetelő bevonatokra is, amelyek jellemzően ki vannak téve az UV-sugárzás okozta károsodásnak, az eső, a gyalogosok vagy a járműhasználat okozta kopásnak. A betonszerkezet élettartamának meghosszabbítása érdekében be kell tervezni a vízszigetelés időszakos újrabevonását vagy cseréjét is, ugyanis az ilyen megelőző karbantartás minimálisra csökkenti a betonjavítás szükségességét.

Előfordulhat, hogy az épület egyes részeihez egy üzemeltető nem tud könnyen hozzáférni, ilyen esetben érdemes a vizsgálatra egy erre szakosodott mérnököt felkérni, aki szükség esetén speciális eszközökkel rendelkező alvállalkozót is visz magával. Amennyiben az facility manager nincs tisztában teljesen az épület szerkezeti tulajdonságaival, célszerű az alapvető vizsgálatra is felkérni egy szakembert, aki segít felismerni az egyes repedések súlyosságát és az elvégzendő feladatokat.

AMH
29 cikk