3 épülettípust vizsgáló grönlandi életciklus-értékelés rámutatott, hogy a meglévő, betonból készült épületek felújítása lehet a leginkább fenntartható megoldás - nem csak Grönlandon! Az fmbusiness.hu cikke.

Egy ideje már gyakori téma az építőiparban a felújítás preferálása az új építésével szemben, és számos kutatást végeznek erre irányulóan. Ezúttal egy grönlandi esettanulmány foglalkozott a kérdéssel, melyből az derült ki, hogy az újrahasznosított szerkezetek az épület típusától függetlenül is fenntarthatóbbnak bizonyulnak, mint az újonnan építettek – írja az fmnewsroom.hu egy a Wevolver oldalán megjelent tanulmányra hivatkozva.

A vizsgálat során egy felújított épület eredményeit hasonlították össze három különböző újépítésűével: egy betonból és szervetlen építőanyagokból álló, egy vegyes, betonból és fából álló, valamint egy 100%-ban fából készült szerkezetével.

A betonból készült új épületek nem előnyösek környezeti szempontból

Az életciklus-értékelésben olyan szempontokat vettek figyelembe, mint a szén-dioxid-kibocsátás, az energiafogyasztás, az építőanyagok szállítása, a megújulási lehetőségek és a környezetre gyakorolt káros hatások. Grönlandon egyébként is egyre nagyobb az igény, hogy az importált alapanyagok rovására növeljék a helyi építőanyagok felhasználását, ám ebből csak kevéssel rendelkeznek. A magas kő- és kavicstartalma miatt a beton a legfőbb helyi alapanyag, de a felhasznált importált anyagok teljes mennyisége és azok környezeti hatása szempontjából egy új betonszerkezetű épület a legkevésbé előnyös, ha a fenntarthatóságról van szó.

Ha egy építési projekthez az importált anyagok teljes mennyiségét és azok környezeti hatását nézzük, akkor a betonból épült új építéseknek nincs környezeti haszna. Az életciklus-értékelés azt mutatja, hogy az építőanyagok szállításának viszonylag kicsi a jelentősége, így valószínűleg a világ számos további pontján érvényesül a felújítás fenntartható szempontja az új építés rovására.

A cementgyártás az építőipar szén-dioxid-kibocsátásának egyik fő tényezője

Grönlandon a már behozott anyagokat helyi anyagoknak kell tekinteniük, és a lehető legnagyobb mértékben újra kell hasznosítaniuk azokat. A közzétett életciklus-értékelés azért is fontos a helyi körülmények tekintetében, mert a tartományban számos lakó-, közigazgatási és intézményi épület leromlott állapotú, és lebontás vagy felújítás előtt áll, eddig viszont az új épület felhúzása volt a bevált gyakorlat.

A betonszerkezetek felújítása azonban csökkenti az új cement iránti igényt, ami azért is lényeges, mert az építőiparban a cementgyártás a legfőbb felelős a szén-dioxid-kibocsátásért. Elmondható tehát, hogy az elemzés következtetései általános érvényűek, és nem korlátozódnak a grönlandi építőiparra.