Felújítás vagy új zöld épület? Az ESG-szempontok előtérbe kerülésével ez egyre gyakoribb dilemma az ingatlanpiacon. Korábban már több cikkünkben is írtunk arról, a bontás és új építés helyett, miért előnyös egy régi épület felújítása, zöldítése. Most annak jártunk utána, hogy milyen további szempontok árnyalják a képet.

Egyre nagyobb az érdeklődés a zöld épületek iránt, de még sok a kérdés

A befektetők és a bérlők részéről egyaránt nagy az érdeklődés és az igény a zöld épületek iránt, azonban sok esetben nem egyértelmű, hogy mely ingatlanok tekinthetők zöldnek, és melyek nem. Ezt a bizonytalanságot hivatott enyhíteni a 2021-ben megjelent EU taxonómia, amely fenntarthatósági szempontok szerint segít besorolni a befektetéseket, ezáltal a pénzügyi intézmények számára is átláthatóbbá válik, hogy valóban zöldnek tekinthető-e egy projekt.

A finanszírozás kapcsán a bankszektor legnagyobb kihívása a fenntartható gazdaságra való átállás, ennek pedig jelentős része az egyelőre még nem környezetbarát épületek felújítása. Magyarországon ugyanis a cégek finanszírozásának 40%-a kereskedelmi ingatlanokkal fedezett, azonban az európai ingatlanok 75%-a még nem tekinthető energiahatékonynak. Éppen ezért nagy feladat előtt áll a finanszírozási szektor, hiszen az átállás nem valósítható meg kizárólag új, fenntartható épületek felhúzásával, kiemelt fontosságúvá válik a már meglévő, jó adottságokkal rendelkező, de egyelőre még nem zöld ingatlanok rekonstrukciója is.

Európa: 300 milliárd euró lehet az ESG-szempontok szerinti felújítás

Szege György, a Magyar Bankholding Zrt. ESG-szakterületének vezetője a Portfolionak elmondta, hogy a már meglévő épületek ESG-szempontok szerinti átalakítása Európa-szerte 7000 milliárd euró is lehet, amit nagyjából 25 évre kell elosztani. Ez azt jelenti, hogy arányosan a felújítások éves költsége 300 milliárd euró körül alakul, amit valószínűleg a bankoknak kell majd megfinanszíroznia. A fenntartható gazdaságra való átállás fontos katalizátoraiként tekint a bankokra Borbély Gábor, a DLA Piper Hungary finanszírozási praxisának vezetője is, aki szerint a finanszírozók ESG-stratégiája más szektor szereplőinek tevékenységét is alakítani fogja.

Érdemes mérlegelni

Az épületek zöldítése tehát várhatóan hatalmas költségeket emészthet fel, ám elkerülhetetlen lépésnek tűnik. Érdemes azonban mérlegelni a költségeken kívül egyéb szempontokat is, hiszen az új, zöld ingatlanok felépítése sem olcsó, átlagosan 7,4-9,4%-kal többe kerülnek, mint a nem fenntartható szempontok szerint épülők. Célszerű lehet azt is figyelembe venni, hogy a régi épületek alapjainak megtartásával és ezeknek a rekonstrukciójával nagy mennyiségű építési hulladék keletkezése is elkerülhető, így a környezetre gyakorolt káros hatás jelentősen kisebb.

Fontos külön kezelni a műemléknek minősülő épületeket, hiszen Magyarországon szigorú szabályok vonatkoznak mind a műemlékvédelemre, mind a hőszigetelésekre. Ilyen esetekben azt kell fontolóra venni, mi a felelő döntés: hogy az épület eredeti homlokzatburkolatának megtartása a hőveszteség miatti magasabb energiaigénnyel, vagy egy történelmi épület részleges külső átalakítása a hőszigetelés érdekében?

Nem elhanyagolható tényező továbbá az sem, hogy az elmúlt években a zöld minősítéssel rendelkező épületek adásvétele átlagosan 21,4 %-kal magasabb áron történt, a LEED minősítést birtokló ingatlanokért pedig 11,1 %-kal magasabb bérleti díjat tudtak elkérni a tulajdonosok. A zöldítés költségeit tehát amellett, hogy az épületek így kevesebb energiát fogyasztanak és a szén-dioxid-kibocsátás is csökken, várhatóan a magasabb elérhető cash-flow is kompenzálni tudja.

Forrás: portfolio.hu