Egyre több tanulmány igazolja, hogy az építkezésekkel szemben a régi épületek korszerű felújítása fenntarthatóbb megoldás. Magyarországon is nő a felújításra érett épületek száma, és a munkálatoknak már fenntartható irányelvek mentén kell folyniuk. Fontos kérdés azonban, hogy mennyit hajlandók erre áldozni a piaci szereplők? A Portfólió Építőipar 2022 konferenciáján erről is beszélgettek a szakértők.

Az építőiparra nagy felelősség hárul, amikor környezetvédelemről és fenntarthatóságról beszélünk. A szektor zöldítésére több szabályozás, minősítés és irányelv is született már. A legtöbbet manapság talán az ESG-ről hallunk. A rövidítés az angol környezet (environmental), társadalom (society) és irányítás (governance) szavakból ered. Az ESG azon fenntarthatósági irányelvek gyűjteménye, melyek azt írják le, hogy egy vállalatnak hogyan kell működnie a fenti három területen.

A konferencián megjelent cégek képviselőinek több mint fele (60%) legfeljebb 500 eurót áldozna évente a karbonlábnyomuk semlegesítésére, 35%-uk akár 1000 eurót is, de 5000 eurót mindössze 5%. Tapasztalatok alapján egy négyzetméter irodaépület fitout költsége a legtöbb esetben már 500 euróból, vagy annál is drágábban jön csak ki – írja a Portfolio.hu.

Minden szereplőnek kompromisszumokat kell kötnie

A szektor hatékonyságát a megfelelő minőségben és határidőre kivitelezett projektek mellett olyan tényezők is meghatározzák, mint a gazdasági környezet, az innováció, a szabályozás, az uniós források elérhetősége és elosztásának módja. Az iparágban komoly probléma a munkaerőhiány, az alapanyagok ára és elérhetősége, az ellátási láncok zökkenőmentes működtetése. A fenntarthatósági törekvések azonban így is kiemelt szerephez jutnak.

 „Az ESG az építőanyagoknál is megjelenik, és várhatóan a jövőben még nagyobb teret kapnak majd a fenntartható megoldások” – vélte Lovas Gusztáv, a Decor Floor Magyarország ügyvezető igazgatója, aki szerint a fejlesztők számára már nem az ár az elsődleges szempont, hanem, hogy ki tudja határidőre szállítani az adott terméket.

Pados Gábor, a Wing Zrt. irodafejlesztésekért felelős projektigazgatója is kiemelte a határidők megfelelő kezelését. Szerinte a felújításban ma kreatívnak és nyitottnak kell lennie minden szereplőnek, a határidők szempontjából is néha kompromisszumot kell kötniük.

Ha van idő egy felújítás előkészítésére, azzal sok probléma kiküszöbölhető

Puskás Péter, a B+N Referencia Zrt. fit-out üzletág igazgatója arról számolt be, hogy munkatársai 17 budapesti kórház 200 épületében 546 nap alatt, 2 millió munkaórában végeztek energetikai és esztétikai felújítást. Összehasonlításképpen említette, hogy ekkora volumen megépítése 8 évbe került volna.

A szakember azt is kiemelte, hogy az energetikai korszerűsítés költsége 4-5 év alatt megtérül, éves szinten a kórházak 30%-ot takarítanak meg a felújítással. Puskás szerint a bérlők, tulajdonosok számára is egyre fontosabb egy épület fenntarthatósága, erre is figyelni kell az építés, felújítás kapcsán.

A mai helyzet legnagyobb kihívásának a vállalt költségkeret tartását nevezte meg. „Az elmúlt 2 évben nagyon nehéz beszerezni a szükséges anyagokat. A fix árakat ma nehéz tartani, az alapanyagok esetében valóban napi árakat látunk, de ezt meg kell fizetni. Attól veszünk, akinek anyaga van. Fontos az is, hogy legyen idő egy felújítás előkészítésére, amivel sok probléma kiküszöbölhető. A kivitelezésben kritikus pont, hogy a bérlők, tulajdonosok elegendő időt adjanak a beruházás előkészítésére”– hangsúlyozta Puskás Péter.

Fotó: portfolio.hu