Egy új irodaépület kialakítása során számos tényezőt kell szem előtt tartani, ha a könnyű értékesítés a cél – már ha létezik ilyen, hogy könnyű értékesítés. A kritériumok hosszú listáján évről évre egyre előkelőbb helyet foglal el a fenntarthatóság, ami ma már nélkülözhetetlen egy sikeres irodaprojekthez.
Olyannyira nélkülözhetetlen, hogy a környezetbarát szempontok alapvető követelménnyé váltak a magyar piacon is. Az olyan független minősítési rendszerek által nyújtott akkreditációk, mint a BREEAM, a LEED vagy a WELL, már itthon is az irodaprojektek szerves részét képezik.
A fenntarthatósággal foglalkozó tanácsadók az alábbi felvetésekkel foglalkoznak kiemelten:milyen az épület életciklusa
mennyire biztosítja az ott dolgozók jóllétét
és milyen a kapcsolata a városi környezettel.
Ezeket a kérdéseket érdemes figyelembe venni az új beruházások koncepciójának kialakításakor. Többek között ezeket vizsgálják a minősítési rendszerek is.
A fenntarthatósági akkreditáció versenyelőny
A Colliers International szerint Budapesten 1,5 millió négyzetméternyi fenntarthatósági minősítést szerzett irodaterület van, amely az összesnek nagyjából a 40%-át teszi ki. A nemzetközi ingatlan-tanácsadó cég zöldépület tanácsadási üzletágának vezetője, Szircsák Norbert a Real Estate Review-nak elmondta, hogy az eddigiekhez képest az ipari zöldépületek száma jelentősen megnőtt, jelenleg 10 új és 11 már korábban minősített létesítmény van.
„A Skanska hamarosan befejezi a Nordic Light Trio irodaépületet, amely az első WELL-minősítést szerzett létesítménye lesz. Ezt 2019-ben egy észak-koreai befektető meg is vásárolta, és már most bérbe adták a kiadó helyek 100%-át”- így reagált a Real Estate Review-nak Alexandra Tomášková, a Skanska magyar és cseh területek működéséért felelős ügyvezető alelnöke arra, hogy mennyire fontos szempont a fenntarthatóság a fejlesztés során és a befektetési ciklusban.
Fontos a rendszerben való gondolkodás
Azzal kapcsolatban, hogy mekkora befolyásuk van ezeknek a független minősítési rendszereknek, Barta Zsombor, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (HuGBC) elnöke úgy fogalmazott, hogy a szisztematikus gondolkodás és ezáltal a fenntarthatóság az az irány, amelyre koncentrálni kell a jövőben. A nemzetközi zöldépület-tanúsítási rendszerekben már korábban is fontos volt a szisztematikus megközelítés, bár a kelet-európai régióban gyakran nem tartották szem előtt a környezetbarát szempontokat a tervezés vagy a kivitelezés során.
Barta szerint eljött a változás ideje, az új kihívások már más hozzáállást igényelnek. A nemzetközileg elfogadott normák alapján kidolgozott fenntarthatósági és környezettudatos keretrendszerek és egy új módszertan nagy segítséget jelent az új beruházásoknak abban, hogy megfeleljenek a fontos követelményeknek, és megszerezhessék a szükséges minősítéseket.
A körforgás elve
Az új projekteket és az épületüzemeltetést illetően a fenntarthatóság egy további eleme a körforgás alapelve, amelyhez az alábbi tényezők elengedhetetlenek:
alacsony karbonlábnyom
alacsony energiahasználat
mérgező alapanyagok használatának mellőzése a kivitelezés során.
Fontos, hogy az épület kivitelezése és üzemeltetése folyamán is biztosított legyen az alacsony széndioxid-kibocsátás, emellett pedig lényeges része a körforgásos gazdaságnak a hulladék megszüntetésére való törekvés és az erőforrások folyamatos felhasználásának lehetővé tétele.
Ennek az elvnek a fontosságát Remko Zuidema, a holland BRIQS alapítója is kiemelte, aki szerint még több olyan példamutató projektre lenne szükség a piacon, amelyekben ezeket a követelményeket is figyelembe veszik. Ehhez talán motiváló erőt jelenthet az is, hogy minél magasabb minőségű az épület, annál magasabb bérleti díjakat lehet elkérni. A bérlők nemcsak hajlandók többet fizetni az olyan irodákért, amelyek képviselik ezeket az értékeket, hanem el is várják a fenntarthatósági szempontok teljesülését. Kovács Attila, a Horizon Development ügyvezető partnere úgy látja, manapság a cégek már sokkal tudatosabbak ezekben a kérdésekben.
A körforgás kapcsán Barta Zsombor még egy lényeges szempontot kiemelt: egy épület nemcsak a felhasznált anyagok és a környezetbarát kialakítás révén válhat „körforgásossá”, hanem azáltal is, hogyan tudják kihasználni azt. A gazdasági modellek egyike, ha az épületnek nincs egy kimondott rendeltetése, vagy az könnyen módosítható. Jó, ha a terek változatosan felhasználhatók a különböző igényeknek megfelelően.
Sikeres zöld projekt Budapesten
A körforgást érintő kérdések a BREEAM minősítési rendszerben is mérvadók. A BREEAM Communities Interim akkreditációját nyerte el az Agora Budapest, melynek első két épülete az „Excellent” és „Outstanding” minősítéseket kaphatta meg. A megvalósításért felelős HB Reavis nemzetközi ingatlanfejlesztő csoport szerint ez az első projekt Magyarországon, ami ilyen elismerésben részesült, és úgy vélik, ez egyfajta drótvázat adhat a tervezőknek a jövőben. A fenntarthatóság jegyében 7000 négyzetméternyi zöldterület, esővíz újrahasznosítás, napkollektorok és elektromos töltők is szerepelnek az Agora koncepciójában.
Kulcsfontosságúvá vált a higiénia és a munkatársak biztonsága
A WELL minősítési rendszer kimondottan az embereket érintő egészségügyi és jólléti szempontokat veszi figyelembe az értékelés során. Hornok Edina, a DVM Group környezettudatossági üzletágának vezetője szerint a WELL és a többi hasonló szervezet eddig is különös figyelmet fordított a belső környezetet érintő egészségügyi elvárásokra, a koronavírus megjelenését követően ez most még nagyobb hangsúlyt kapott.
A minősítő rendszerek higiéniával és biztonsággal kapcsolatos irányelvei többek között az alábbiak: tágasabb helyek kevesebb ember számára, könnyen átalakítható elrendezés, tartós anyagokkal történő takarítás, a gépek gyakoribb karbantartása és takarítása, egészségügyi szűrőállomások kialakítása, intelligens technológia az iroda érintésmentessé tételéhez, adatgyűjtés a helykihasználásról.
Forrás: Real Estate Review, fotó: agorabudapest.com