Az orvostudomány más területeihez képest a fertőzések megelőzése körül kevés a forradalmi újítás. A legutóbbi is közel negyed évszázados: ekkor váltottunk szappanról alkohol alapú kézmosókra. A kórháztakarítás érzékeny terület, erre már a koronavírus hívta fel a szakma - és a beteg - figyelmét.

Ez a látszólag kicsi változás máig több millió életet mentett már meg, most a koronavírus járvány idején pedig különösen nagy jelentőséget kapott. A biztonságos kórházi környezet kialakítása azonban sok esetben továbbra is sokadrangú pl. egy eszközbeszerzéshez képest, miközben a kórházak tisztasága nemcsak esztétikai, de betegbiztonsági kérdés is.

A fertőzések megelőzésének és ellenőrzésének, illetve a kórházi környezet tisztaságának összefüggését és a betegellátásra gyakorolt hatását csak a közelmúltban ismerték el széles körben. A 2018-as Healthcare Cleaning Forumon (Egészségügyi Takarítási Fórum) indult el egyfajta közös gondolkodás egészségügyi- és takarítási szakértők, kórházi vezetők és az érintett ágazat döntéshozóinak bevonásával a kórházi tisztaság és higiénia jövőjéről. Akkor még filmbe illő fordulatnak tűnt csak egy világjárvány, melynek hatására gyorsan felértékelődik a kérdés!

Már a kezdetekkor azzal szembesültek a szakemberek, hogy nincs igazán szakirodalom arról, hogy a szennyezett környezet pontosan milyen hatást gyakorol az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzésekre. Ahogyan az a biomedcentral.com oldalán megjelent Helathcare Cleaning Forum összefoglalójában is olvasható, arra már 2018-ban is elég bizonyíték volt, hogy a kórházak tisztasága és fertőtlenítése nagyban segít megelőzni a fertőzések terjedését.

Ennek ellenére máig ritkák az átfogó vizsgálatok, a rendelkezésre álló termékek és módszerek minősége heterogén, és a környezeti higiénés személyzet gyakran viszonylag képzetlen, motiválatlan, alulfizetett és a kórház más szereplői által alulértékelt.

A COVID-19 járvány esetében azért nehezen megragadható, hogy az egészségügyi intézmények tisztasága, fertőtlenítése önmagában milyen hatásfokú, mivel a kórházak egyszerre több intézkedést is foganatosítanak a vírusterjedés lassítására, megfékezésére.  

Az egészségügyi fertőzés 50-70% -a szennyezett kézen keresztül terjed

Amikor 25 évvel ezelőtt a világ megváltoztatta kézhigiénés gondolkodásmódját, hamar kiderült, hogy a kezek milyen fontos tényezők a betegségek kórházi terjesztésében. Becslések szerint az összes egészségügyi fertőzés 50-70% -a szennyezett kézen keresztül terjed. Itt az ideje a másik 30–50% -ra összpontosítani, amelynek egy része a környezeti átvitelhez köthető.  Mivel a felületeken és a kezeken lévő szennyeződés dinamikusan vándorol, az átadási láncolat fontos elemei a megérintett eszközök, felületek. Át kell hát formáljuk a kórházi környezetről alkotott szemléletünket.

Tisztaság és egészségügy

A kórházi környezet higiéniája összetett, mivel függ a jelenlévő kórokozótól és az eltávolításhoz használt szertől. A tisztításnak öt fő változója van, legyen szó takarításról, fertőtlenítésről vagy a mikrobiológiai szintű tisztításról – összegzik a Forum szakemberei.

1. az alkalmazott termék vagy beavatkozás,
2. a termékhez/beavatkozáshoz használt technika és felszerelés,
3. a felület típusa,
4. a környezet szennyezettségének szintje,
5. a tisztítást végző környezeti higiénés személyzet!

Ha ezen elemek bármelyike ​​hiányzik, a tisztítás nem lehet optimális. A világ legjobb tisztítószere is haszontalan, ha nem helyesen alkalmazzák, és a legjobban képzett személyzet sem hatékony, ha az általuk használt termék nem megfelelő.

Kórház takarítás és az emberi tényező

Az ideális takarító személyzet alapos és aprólékos, mindig a megfelelő technikát, terméket és anyagokat használja. A valóságban a higiénés alkalmazottak azonban gyakran nem kapnak megfelelő képzés, ezért nem érzik, munkájuk súlyát. Nem segít az sem, hogy a kórházi takarítás és fertőtlenítés – más takarítási területekhez hasonlóan – olyan ismétlődő feladat, amely gyorsan monotonná válhat. További demotiváló tényező, hogy az egészségügyi hierarchián belül a higiénés személyzet általában a legkevésbé megbecsült pozíció.

Fontos azt is figyelembe venni, hogy míg a tisztító- és fertőtlenítő szerek és berendezések az elmúlt évtizedekben rendkívül sokat fejlődtek, mindez nem mondható el a személyzet oktatásáról és az egészségügyi dolgozók körébe való integrálásukról.

Az egyes kórházakban található különböző területek, az irodáktól az intenzív osztályokig vagy a kórházi gyógyszertárakig, speciális tisztítási, fertőtlenítési eljárásokat igényelnek. Az egészségügyi intézményekben jelenlévő kórokozók sajátos átviteli mintákkal rendelkeznek és a betegpopuláció is kiszolgáltatottabb – a személyzetet mindezzel az ismerettel fel kell vértezni.

Takarítás-szervezés

A kórházakban általában az ápoló és a takarító személyezt közösen felel a betegkörnyezet tisztaságáért. Gyakran azonban a feladatok nem pontosan meghatározottak, ha pedig nincs kifejezetten megadva, hogy kinek kell pl. az éjjeliszekrényt fertőtleníteni, jó eséllyel senki sem végzi el a munkát.

Az osztályokon lévő személyzet hiánya és/vagy a kollégák közötti felelősség-átruházás tovább bonyolíthatja az amúgy is tisztázatlan helyzeteket. Így, ami először csak apró mulasztás volt, végül az egész személyzet körében oldja a figyelmet és munkafegyelmet.

Megtérülés-számítás

Miközben sok kórház gyorsan költ pénzt új szoftverekre, speciális személyzetre és divatos felszerelésekre, a biztonságos, tiszta környezet fenntartásában többnyire a megtakarítási lehetőséget keresik – legyen szó felszerelésről vagy a munkaerő képzéséről – olvasható a BioMed Central oldalán megjelent összefoglalóban.

A szemléletváltáshoz a döntéshozóknak először meg kell érteniük, mi a tiszta kórházi környezet fenntartásának költsége, és mi az értéke.

Mi a következménye, ha nem költenek minderre a területre, vagy ha az olcsóbb megoldást választják?

Tehát, amikor döntést hoznak arról, hogy mely higiéniai karbantartási rendszereket vásárolják meg, mely termékeket használják, vagy mennyit fektessenek a takarító személyzet képzésébe, érdemes feltenni a kérdést: mi a következménye, ha nem költenek minderre a területre, vagy ha az olcsóbb megoldást választják?

Hosszú távú pénzmegtakarítás és a betegek elégedettségének javítása érdekében az egészségügyi intézményeknek átfogóan kell befektetniük a minőségbe, legyen szó alapanyagokról, technológiai innovációról, vagy a munkaerő képzéséről, oktatásáról.

Forrás: biomedcentral