Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a betegbiztonság, amely korunk világjárvánnyal terhelt időszakában stratégiai jelentőséggel bír. A témával az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy (IME), az egészségügyi vezetők szaklapja neves szakemberek bevonásával foglalkozott. Nehéz, de komoly téma a Covid idején - az fmbusiness.hu összefoglalója.

A kiadvány folyamatosan, neves szakemberek bevonásával foglalkozik mind a kórházakat, mind a járóbeteg intézményeket érintő, infekciókontroll területén megoldandó feladatokkal. A pozitív olvasói visszajelzések szerint fokozódó érdeklődés övezte a témában közölt publikációkat, amelyek ma már önálló Infekciókontroll rovat keretében jelennek meg.

A rovathoz kapcsolódóan minden évben kétnapos szakmai konferenciára kerül sor. A rendezvénysorozat keretében a közelmúltban zajlott le a X. IME Országos Infekciókontroll és Betegbiztonság Konferencia. A betegbiztonság problematikája nem csak a rendezvény címében jelent meg, hanem önálló blokkban is helyet kapott, ami fémjelzi a szervezők abbéli törekvését, hogy fókuszba állítsák ezt a napjainkban különösen fontossá váló kérdéskört.

Amiről nem volt még idő beszélni…

A konferencia találó alcíme – „Amiről még nem volt idő beszélni…” – arra utalt, hogy számos olyan aspektus merülhet még fel, amely a mindennapokban foglalkoztatja az egészségügyi intézmények vezetőit, ugyanakkor mégsem kerül kellő mértékben kifejtésre a különböző szakmai fórumokon. Egy ilyen, talán kevésbé gyakran artikulált kérdésre, a kórházi takarítás és a betegbiztonság közötti összefüggésre kívánja ráirányítani a figyelmet az alábbi írásban.

Az intézményi menedzsment felelőssége

2017. június 1. és 2021. február 28. között volt egy alprojekt: „Aktívan a betegbiztonságért! Az egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” című, EFOP 1.8.0 - VEKOP 17-2017-00001 jelű pályázati konstrukció Betegbiztonság alprojektje. A projekt legfontosabb eredményeit összegző kiadvány leszögezi: „Az intézményi menedzsment felelőssége, hogy olyan környezetet alakítson ki, amely elősegíti a betegbiztonsági szempontok érvényesülését és a támogató szervezeti kultúra kialakulását. Nemcsak az ismeretek hiánya, hanem az ösztönzők, az elemzés és az értékelés hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy az intézmények nem foglalkoznak szisztematikus módon a betegbiztonsági kérdésekkel.”

Nem várt események

A Betegbiztonság alprojekt egyik meghatározó, a teljes projektciklust felölelő tevékenysége az egészségügyi jó gyakorlatok gyűjtésére, fejlesztésére, terjesztésére, oktatására és implementálására irányult. A betegbiztonsági stratégia fejlesztését végző munkacsoport több korábbi hazai minőségügyi és betegbiztonsági program eredményeire és tapasztalataira támaszkodott. Közöttük az egyik legfontosabb az úgynevezett NEVES (NEm Várt ESemények) jelentési és tanulórendszer, amelynek szakmai koordinátora, az Egészségügyi Menedzserképző Központ egy ehhez fűződő szakmai rendezvénysorozatot indított el. A Betegbiztonsági Fórum célja a betegbiztonság javítása és módszertani ajánlások kidolgozása. A projektben az egészségügyi jó gyakorlat a betegbiztonság javítására irányuló valamely tevékenység eredményes és hatékony megvalósításának részletes, az adott tevékenység során alkalmazandó megoldását jelenti az ismert betegbiztonsági kockázatok feltárása és kezelése érdekében.

A betegbiztonság egyik legfontosabb pillére a megfelelő minőségű takarítás

Az Egészségügyi Jógyakorlatok Online Katalógusa felületén témakörök szerint tekinthetők meg a hazai jó gyakorlatok, amelyek többek között az infekciókontroll, a kézhigiéne és a kórházi szerzett fertőzések, azon belül az eszközhasználattal összefüggő fertőzések megelőzésének lehetőségeit ölelik fel. Remélhetőleg a közeljövőben a kórháztakarításra vonatkozó beszámolók is bekerülhetnek a hazai jó gyakorlatok sorába, hiszen a betegbiztonság egyik legfontosabb pillére a megfelelő minőségű takarítás.

Az infekciókontroll olyan intervenciós tevékenység, amely az egészségügyi ellátással összefüggő fertőző betegségek kialakulásában szerepet játszó tényezők ismeretén, elemzésén alapuló fertőzések megelőzésére irányul. Standardjai közé tartozik az infekciókontroll a járóbeteg és fekvőbeteg ellátásban, az antibiotikum alkalmazás irányítása, az egészségügyi textília ellátás, az orvostechnikai eszközök fertőtlenítése és sterilizálása, valamint a takarítás és az egészségügyi hulladék kezelése. Ezek egyike, a takarítás olyan háttérszolgáltatás, amelynek hatékonysága iránt egyre fokozottabb igény jelenik meg az egészségügyi intézményekben, függetlenül attól, hogy a szolgáltatók saját humán erőforrás alkalmazásával oldják meg a takarítást, vagy kiszervezik azt.

Milyen követelményeknek kell megfelelnie azoknak a cégeknek, amelyek kórháztakarítást vállalhatnak?

Mint arra több alkalommal rámutattak a téma avatott szakértői és művelői a korábbi IME konferenciák takarítás köré szerveződött kerekasztal beszélgetései során, az egészségügyi szolgáltatók egyik alapproblémája a nem megfelelő minőségű takarítás. Holott a kórházakban szigorú ellenőrzési rendszereket működtetnek, sőt számos egészségügyi intézményben nem csupán a takarítás folyamatát, hanem annak ellenőrzését is oktatják. Mint arról már 2017-ben, a VI. IME Országos Infekciókontroll Konferencián szó esett, minden egészségügyi intézményben dolgozó takarítónak ismernie kellene a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Dezinfekciós Osztálya által kiadott „Tájékoztató a fertőtlenítésről” valamint a „Tájékoztató a betegellátás és a járványügyi gyakorlat részére engedélyezett és forgalmazott fertőtlenítőszerekről” c. szakmai és módszertani kiadványok tartalmát. Az IME kerekasztal résztvevői megvitatták, hogyan lehetne arra sarkallni a takarító cégeket, hogy egy-egy tender győzteseként valóban teljesítsék a szerződésben foglaltakat. Felmerült továbbá, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie azoknak a cégeknek, amelyek kórháztakarítást vállalhatnak, és vajon ellenőrzi-e ezeket a vállalkozásokat a hatóság. Arra is kitértek a kerekasztal beszélgetések, hogy:

kulcsfontosságú lenne a takarítás műveletének oktatása, azonban az is lényeges, hogy minderre az érintettek fogékonyak legyenek.

A BELLA (BetegELLátók Akkreditációja a biztonságos betegellátásért) nevet viselő program, az egészségügyi szolgáltatók akkreditációs rendszere. A BELLA program tapasztalatainak összefoglalása során dr. Rákay Erzsébet (rovatvezető, IME szaklap Infekciókontroll rovat) megtartott előadásában kitért arra, hogy minden fertőzés megelőző stratégia a fertőzési lánc elemei közötti kapcsolat megszakításán alapul. S mivel a környezet felületei és tárgyai kórokozó hordozónak tekinthetők, az infekciókontroll stratégiáknak ki kell terjedniük a környezetre is. Mint elmondta, az egészségügyi intézmény környezete az infekciókontroll szempontjából három fő egységre osztható:

a nem közvetlen betegellátás területeire (lépcsők, aulák, stb.), a közvetlen betegellátás területeinek ritkán érintett felületeire (falak, padozat, stb.), valamint a gyakran érintett tárgyak (betegágy, éjjeliszekrény, kilincsek, kapcsolók, kezelő kocsi, stb.) felületeire. A szabályozás tartalmazza a fertőzési kockázat felmérésének és nyilvántartásának gyakorlatát az egyes szervezeti egységekben, valamint a takarítandó területek besorolását szervezeti egységek, illetve helyiségek szintjén, a fertőzési kockázat figyelembe vételével. A besorolásnak megfelelően az egyes csoportokra vonatkozóan részletezi a napi, heti és havi takarítási feladatokat, az alkalmazandó technológiai eljárásokat és a felelős munkaköröket.

Vannak-e válaszaink a jelenkor kihívásaira, különösen a COVID-19 járvány idején?

Dr. Müller Cecília országos tiszti főorvos már 2019-ben, a VIII. IME Országos Infekciókontroll Konferencián megtartott előadásában nevesítette a kórházvezetés, a klinikusok, az infektológusok, a kórházi gyógyszerészek, a kórházhigiénés illetve infekciókontroll szakemberek, az orvosi mikrobiológusok és minden kórházi dolgozó, valamint a betegek és látogatók szerepét a fertőzések terjedését célzó óvintézkedések terén. Mint fogalmazott:

„Nem csak azért vagyunk felelősek, amit teszünk, hanem azért is, amit nem teszünk meg.”

Felmerül a kérdés: vajon vannak-e válaszaink a jelenkor kihívásaira, különösen a COVID-19 járvány idején? Lehet-e a jelenleginél többet tenni akár a kórházi felületfertőtlenítés, akár a takarítás területén annak érdekében, hogy javuljon a betegbiztonság? Mi növelheti az egészségügyi intézményekben végzett takarítói tevékenység színvonalát?

Mint arra az „Aktívan a betegbiztonságért! Az egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” program betegbiztonsági alprojektjének legfontosabb eredményeit összegző kiadvány rámutat: „A betegbiztonság fejlesztésének fontos területe, hogy a munkatársak képesek legyenek felismerni azokat a veszélyforrásokat a mindennapi munkavégzés során, amelyek hibához vezetnek, és legyen lehetőségük ezek gyűjtésére, jelzésére, ill. megbeszélésére. A veszélyforrások jelen lehetnek a fizikai környezetben, az intézményekben kialakított mikrorendszerekben, vagy a tevékenységek végrehajtása során is.” Ehhez kapcsolódóan fontos kiemelni, hogy az említett veszélyforrások egyik legfontosabbikát az egészségügyi intézmények környezetében jelenlévő mikroorganizmusok jelentik. Vajon megtörténik-e ezek rendszerszintű detektálása, monitorozása és intézményen belüli adatbázisba gyűjtése? Létezik-e olyan módszer, amelynek révén az egészségügyi szolgáltatók folyamatosan nyomon követhetik a potenciális kórokozók felbukkanását és kolonizációját, valamint megfigyelhetik azok mennyiségi változásának trendjét? Ha mindezek alapján tetten érhetőek lennének az ilyen típusú veszélyhelyzetek, kellő időben meghozott intézkedésekkel, hatékony beavatkozással vélhetően elejét lehetne venni a kórházi fertőzések terjedésének, és végeredményben nagymértékben növelhető lenne a betegek biztonsága.

Forrás: imeonline.hu, Boromisza Piroska