Miután egy izlandi tanulmány tavaly kimutatta, hogy a négynapos munkahét javítja a jólétet és a termelékenységet, az Egyesült Királyság is elindította kísérleti projektjét. A következő hónapokban kiderül, hogy ez a módszer hogyan passzol a különböző típusú munkavállalókhoz és vállalkozásokhoz.

A legnagyobb pilot-projekt

Júniusban több mint 3300 munkavállaló és 70 vállalat állt át a 4 napos munkahétre fizetéskiesés nélkül a világ eddigi legnagyobb kísérleti programjában az Egyesült Királyságban – írja a Facilitate Magazine-ra hivatkozva az FMnewsroom.com. A 6 hónapos pilot a 100:80:100 modell elvén alapul – a fizetés 100 százaléka az idő 80 százalékában teljesített 100 százalékos termelékenységért.

A pilotban a nagyvállalatoktól az oktatási, munkahelyi tanácsadási, banki, gondozási, pénzügyi szolgáltatásokat, informatikai és szakmai továbbképzéseket nyújtó cégek vesznek részt.

A módszer jót tehet az alkalmazottaknak, a vállalatoknak és az éghajlatnak

Joe O'Connor, a 4 Day Week Global vezérigazgatója úgy vélekedik: „Ahogy kiléptünk a világjárványból, egyre több vállalat ismeri fel, hogy az életminőség, a csökkentett munkaórák és a teljesítményközpontú munkavégzés versenyelőnyt biztosít számukra.” A szakember úgy tapasztalja, a munkavállalók jobb eredményeket érhetnek el, akkor is, ha rövidebb ideig dolgoznak.

A kutatók a részt vevő szervezetekkel együttműködve mérik a pilot termelékenységre és a dolgozók jólétére, valamint a környezetre és a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt ​​hatását.

Van, aki egységes szabályozás helyett személyre szabott megközelítést javasol

Lawrence Mohiuddine, az Unispace EMEA részlegének vezérigazgatója figyelmeztetett: „Ahogyan az 5 napos munkahét sem mindenki számára ideális, úgy egyesek számára a 4 napos munkahét sem lesz megfelelő. Ha a járványnak van egy fontos tanulsága, az az, hogy az egységes munkastílusú megbízás nem a legjobb megoldás. A különböző demográfiai és családi háttérrel érkező emberek eltérő preferenciákkal rendelkeznek. Ha el akarjuk érni a megfelelő egyensúlyt a munkastílusok között, rugalmasságra van szükség, ahelyett, hogy széles körben diktálnánk a követelményeket mindenki számára.”

A lakótársakkal és a családdal élők az irodában szeretnének dolgozni

Mohiuddine egy 3000 irodai dolgozó és 2750 munkaadó részvételével Európa-szerte végzett tanulmányra hivatkozva kiemelte, hogy a házastárssal vagy élettárssal és gyermekekkel együtt élők 65%-a szívesebben tartózkodik az irodában, míg az egyedül élők 59%-a inkább a munkahelyén dolgozna, mint otthon.

A tanulmány azt is megállapította, hogy – főként a karrierjükben való előrelépés érdekében – a fiatalabb generáció boldogabban térne vissza az irodába, ha képzési és fejlesztési programokban részesülne (a 18-35 éves válaszadók 80%-a). A lakótársakkal együtt élők további 81%-a, a házastárssal/élettárssal és gyermekekkel együtt élők 75%-a akar visszatérni az idorákba, ha képzéshez juthat.

4 napos hét kontra rugalmasság

„A jövő munkaerő rugalmas, és bár a 4 napos munkahét egy innovatív megközelítés, amelyet meg kell vizsgálni, a mai tehetségpiacon meg kell hallgatni az összes csoport hangját.” Mohiuddine szerint az egyoldalú megközelítés helyett rugalmas stílusra lenne szükség, amely a mai tehetségek kezébe adja a döntés lehetőségét.

Visszaüthetnek a változatlan elvárásoknak

Paul Modley, az AMS munkaerő-megoldásokkal foglalkozó cég sokszínűségért, egyenlőségért és befogadásért felelős igazgatója a következőket mondta: „A heti 4 napos munkavégzés rugalmassága bizonyosan segít egyesek számára a munka és a magánélet kiegyensúlyozásában. Ez a koncepció azonban új az egyének és a vállalkozások számára. A siker érdekében a legfontosabb akadály, amelyet le kell küzdeni, a munkaterhelések gondos kezelése. Ha az alkalmazottak 20%-kal csökkentik a munkaidejüket, de a munkaterhelésük és a teljesítési elvárásaik változatlanok maradnak, akkor az emberek nehezen tudnak megfelelni az elvárásoknak és inkább nem tartanak szünetet vagy túlóráznak az új munkahéten is."