A hazai szén-dioxid-semleges épületek fejlesztésén kívül a körforgásos gazdaság jelentősége állt középpontban a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), az ING bank és a Holland Királyság Nagykövetsége által szervezett ötödik budapesti Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozón.

A körforgásos gazdaság a biodiverzitás csökkenésének megállításában segít

2050-ig egymillió faj halhat ki, és a természeti erőforrások kitermelése és feldolgozása a biológiai sokféleség csökkenésének 90%-áért lehet felelős. A körforgásos gazdaság szorosan összefügg a biodiverzitással, és mint rendszerszintű változtatási forma szerepet játszhat a csökkenés megállításában, ami a vállalkozások számára is lehetőségeket teremt. Chikán Attila, a BCSDH elnöke kihangsúlyozta, hogy a cégeknek minél előbb a változások élére kell állniuk, és aki korábban cselekszik, kisebb valószínűséggel lesz kitéve olyan külső hatásoknak, mint az emelkedő energiaárak, a nyersanyaghiány vagy az ellátási láncok megszakadása – írja a Budapest Business Journal a konferenciát összefoglaló cikkében. A legfontosabb cél a klímasemlegesség mielőbbi elérése, amiben a körforgásos gazdaság elterjedésének nagy szerepe van. Magyarország egyelőre nem gazdálkodik kimondottan jól a természeti erőforrásokkal, és messze van a körforgásosságtól, de biztató, hogy a jogalkotási folyamat elkezdett foglalkozni a körforgásos gazdaság kérdésével Európa más országaihoz hasonlóan.

Mit takar pontosan a körforgásos gazdaság?

A BCSDH a körforgásos gazdaság lényegét - a jelenlegi lineáris gazdasági modellel ellentétben - abban ragadta meg, hogy itt a hulladék szinte 100%-ban újrahasznosításra kerül, a biológiai és technológiai összetevők pedig minőségromlás nélkül kerülnek vissza a körforgásos folyamatokba. Az áttérés a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közötti kapcsolat újragondolását jelenti a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodáson keresztül.

Ez a modell növelheti a gazdaság ellenállóképességét

Sok gazdasági szereplő még nem pontosan látja a körforgásos gazdaság fontosságát, ám ez a modell nagyban növelheti a gazdaság ellenállóképességét, és segítségével könnyebben elérhetők a kiemelt fenntarthatósági célok, (mint például az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás vagy az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai). Sok elemző az erre a modellre való átállásban látja a jövőt, nem véletlen, ugyanis a körforgásos gazdaság megteremtése a BCSDH szerint 2030-ra 4,5 milliárd dollár értékű globális üzleti lehetőséget jelenthet.

Sok múlhat azon, milyen gyorsan nő a szén-dioxid-semleges épületek száma

Az eseményen Barta Zsombor, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (HuGBC) elnöke kiemelte, hogy a közép-kelet-európai régióban még nagyon kevés a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátással rendelkező épület, azonban minden adott ahhoz, hogy ez mielőbb megváltozzon. A HuGBC például arra vonatkozóan kötött megállapodást, hogy képzés és oktatás terén együttműködik a török Zöld Épületek Tanácsával annak érdekében, hogy 2050-re szén-dioxid-mentes épületek jöjjenek létre, ahogyan azt a Zöld Építés Világtanácsa is kitűzte célul. A közeljövőben hasonló megállapodásokat fognak aláírni a kenyai és a dél-koreai partnerekkel is.

Magyarország is fontos lépést készül tenni! Hamarosan alkalmazni fogja a közel nulla szén-dioxid-kibocsátású épületekre vonatkozó irányelvet az új kereskedelmi és lakóépületek kapcsán. Várhatóan ez csak a kezdet, hamarosan újabb szabályozások bevezetése következhet, ám ehhez fontos lesz még további ösztönzés Barta szerint.

Fotó: BCSDH