Ez a mai nap is megerősít minket abban: igazából senki sem tudja pontosan, mire készüljön. Boris Johnson szerint ez átmeneti állapot, hamarosan nem beszélhetünk home office-ról. Eközben az átlag munkavállaló 2-3 munkanapot otthonról dolgozna.
Az egyes országok és a különböző szektorok is más-más stratégiával készülnek a járvány végére, de érdemes odafigyelni a tendenciákra, hiszen a munka világában a fizikai országhatárok könnyen elmosódnak!
Bár Boris Johnson miniszterelnök úgy gondolja, a nyitási tervvel rendelkező Egyesült Királyságban a járvány után a távmunka nem lesz az új norma része, nem mindenki ért vele egyet az érintettek közül. Mindez persze nem azt jelenti, hogy az irodaépületek szerepe háttérbe szorulna, az új helyzet inkább átszervezést igényel majd. Szükségessé válhat a belső terek kialakításának újragondolása, új munkamódszerek és irányelvek kidolgozása.
Az Egyesült Királyságban végzett felmérések szerint az irodai dolgozók részéről egyértelmű az igény, hogy munkájukat a lehető legrugalmasabban, helytől és időtől függetlenül végezhessék. Ez a tendencia Európa-szerte megfigyelhető, éppen ezért a munkaadóknak fel kell készülniük az új körülményekre és az alkalmazottak megváltozott szükségleteire.
Mi okozhat problémát a home office kapcsán?
Számos Egyesült Királyságban végzett vizsgálat támasztja alá azt a gondolatot, hogy a távmunkának és az ezzel kialakított viszonynak óriási jelentősége lesz a járvány utáni időszakban. A Citrix kutatása szerint a flexibilis munkamegoldások számos brit alkalmazott szakmai és személyes életét javították, így a rugalmasság alapkövetelménnyé vált. Az Advanced Workplace Associates tanácsadó cég elemzéséből pedig az derül ki, hogy az átlag munkavállaló heti 2-3 napot otthon szeretne dolgozni.
Ezek az adatok számos kérdést vetnek fel a kihasználtság kapcsán. Ha a döntéshozók nem kezelik jól az új helyzetet, könnyen előfordulhat, hogy az épületek igénybevétele nagyon egyenetlen lesz, és hétfőn és pénteken teljesen kiürülnek az irodák, ami amellett, hogy pazarlás, élettelenné és lehangolóvá tesz egy munkahelyet.
A távmunkának számos pozitív hozadéka van
A felmerülő problémák mellett a felmérések arra is rámutattak, milyen előnyökkel jár a home office. Az elemzők komoly összefüggéseket találtak fenntarthatósági szempontokkal is, pontosabban a karbonsemlegességre való törekvéssel. A kevesebb ingázó és a kisebb irodaterület-szükséglet akár 26 %-os széndioxid-kibocsátás csökkenéssel is járhat.
Ha a cégek optimalizálják az irodahelyiségek használatát, és újrafogalmazzák a munkamódszereket, az jelentős lépés lehet a kisebb karbonlábnyom felé. Az Egyesült Királyság széndioxid-hányadosa pl. 10,5 millió tonnával csökkenhet, amivel a teljes ország széndioxid-kibocsátása 3%-kal is kevesebb lehet.
Milyen átszervezésekre lehet szükség?
Az emberek felismerték, hogy szükségük van arra, hogy megtalálják a megfelelő egyensúlyt az otthon és az irodában végzett munka között. Egyrészt a szociális kapcsolataik miatt, másrészt az irodai pezsgés miatt, amikre egyaránt szükségük van. Az épületekben töltött idő jelentősége tehát továbbra is megmarad, ám a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás érdekében szükséges lehet néhány változtatás.
A brit elemzők szerint például az új fejlemények azt vetítik előre, hogy a kihasználtság optimalizálása érdekében megszűnhetnek pl. az egyszemélyes asztalok, saját munkaállomások, ami a teljes irodai kapacitás átgondoltabb menedzselését kívánja meg.
A vezetők számára az elmúlt év egyik legfontosabb tanulsága, hogy a munka nem függhet egy adott helytől, éppen ezért - HR szempontból is - kiemelten fontos a rugalmasságot kínáló technológiák alkalmazása. A járvány utáni toborzás és elkötelezés terén várhatóan versenyelőnyt jelent, ha egy cég jól működő hibrid munkamodellt tud kínálni az alkalmazottak számára.
Forrás: Facilitate Magazine