A koronavírus mérhetetlen módon megváltoztatja a világot. Kihívást jelent az egészségügy, az utazás, a fogyasztás és a munka terén. A vállalatok a túlélés érdekében újra kellett gondolják prioritásaikat, működési- és munkamodelljeiket. Az üzemeltetési szolgáltatók fontos szerephez juthatnak a változások megvalósításában.  Egyre inkább úgy tűnik azonban, csak azok maradhatnak az élvonalban, akik a fenntarthatóságra fókuszálva újra tudják definiálni működésüket! 

A Fenntartható Létesítményüzemeltetési Index (Sustainable Facilities Management Index -SFMI) az Egyesült Királyság létesítményszektorának egyetlen fenntarthatósági mércéje. Célja, hogy az üzleti élet, a kormányzati-, a civil szervezetek és a létesítménygazdálkodás szereplőivel együttműködve határozzon meg új iparági normákat.

Az FM-szektor lehet a fenntarthatóság zászlóvivője

A Sustainable Facility Management Index (SFMI) mindig is hangoztatta, hogy az FM-szektor lehet a fenntarthatóság zászlóvivője. Legutóbbi tanulmányában, arra kereste a megoldásokat, hogyan válhat ez a szemlélet üzleti lehetőséggé. A világ egyik legnagyobb munkaadójaként az ágazat az alulreprezentált csoportok toborzása, képzése és fejlesztése révén befolyásolhatja a társadalmi mobilitást és a sokszínűséget, de egyedülálló módon képes hatni olyan környezetvédelmi kérdésekben, mint pl. a levegőminőség javulása a lezárást követő fellendülési időszakban.

A létesítményüzemeltetőkre mindennapi feladataikon keresztül fontos szerep hárul a vállalatok fenntartható működésének támogatásában. Ezt mutatja az is, hogy a megbízók olyan üzemeltetési partnereket keresnek, akik értik és így valódi megoldásokat kínálnak zéró-emissziós célkitűzéseik eléréséhez, felelős üzleti és társadalmi programjaik megvalósításához.

Ahogy arra az angol piaci környezetet vizsgáló tanulmány is rámutat, ennek a szerepvállalásnak vannak még kihívásai, mint például az alábbiak.

Tudáshiány az ügyféloldalon

Az ügyfelek gyakran maguk sem tudják pontosan meghatározni, mit akarnak a fenntarthatóságtól. Így könnyen megtörténik, hogy a szolgáltatók úgy nyernek egy-egy pályázaton, hogy nincs is valódi stratégiájuk a társadalmi értékteremtés megvalósítására.

Bizalomhiány mindkét oldalon

A szolgáltatók és az ügyfelek között gyakran merülnek fel szerződéses vagy pénzügyi kérdések, amik gyakran a szerződő felek kölcsönös gyanakvásának adnak alapot. A túl sok KPI (teljesítménymutató) és a folyamatosan kiszabott büntetések könnyen aláássák a szolgáltató bizalmát, ami a munka minőségén is meglátszódik. De az sem segít, hogy az általános 3 éves szerződések esetén a második-harmadik évben tapasztalható az erőforrások fokozatos kivonása, ami óhatatlanul hat a teljesítményre. 

Megszorítások

Sok megbízó addig csökkeni a szolgáltató büdzséjét, míg az már a minőség rovására megy. A szűkös anyagi keretek és a növekvő munkaerőköltségek együttese pedig toborzási válságot idéz elő.

Az sem segít, hogy a feladatok egyre kimerítőbbek, a munkaidő is hosszabb, ami hatással van a munkavállalók fizikai és mentális egészségére. Ennek hatására már meg is indult az értékes munkaerő elvándorlása az ágazatból, ami nemcsak a minőség romlásához vezet, de ami még fontosabb, megnehezíti, hogy a létesítményüzemeltetők megfeleljenek a növekvő technológiai és fenntarthatósági igényeinek.

Munkaerő-fejlesztés

A létesítménygazdálkodás általános megítélése nem könnyíti meg a fiatal tehetségek bevonzását és elkötelezését. Nehezítő tényező még, hogy

hiányzik a vezetői réteg sokszínűsége,

jobb fizetést és munkakörülményeket kínálnak más iparágak,

az üzemeltetés piac pénzügyi nehézségei miatt nem tud elég erőforrást biztosítani az értékes munkaerő képzésére, fejlesztésre.

Az SFMI úgy találta, hogy részben a fenti okok miatt is, ma még kevés FM-szolgáltató képes fejlett fenntarthatósági megoldásokat kínálni. A COVID-19 után azonban a munkavállalók jólléte és biztonsága várhatóan az üzleti prioritási lista élére kerül, ezért az FM-szektor szereplőinek arra kell törekedniük, hogy ezen a területen mind saját működésükben, mind szolgáltatási kínálatukban is fejlődjenek.

Kultúra, emberek, technológia

A fenti kihívásokhoz három, a fenntarthatóság szempontjából kiemelt téma is kapcsolódik: kultúra, emberek és technológia.

Az üzleti és szakmai hírnév a vállalati kultúrából táplálkozik, ezért FM-szolgáltatóként olyan szervezeti kultúrát kell megalapozni, amelyet a profiton túli célkitűzések vezérelnek. Ez a szemlélet az újgenerációs tehetségek számára is vonzóvá teheti a vállalatokat.

Az emberek alapvető szerepet játszanak az ügyfelekkel való bizalom kiépítésében. Személyes megoldásokkal és útmutatásokkal az FM-szervezetek a KPI-okon túlmutató, fenntartható alapokra épülő kapcsolatokat alakíthatnak ügyfeleikkel.

A technológia segít az ügyfelek számára megoldást találni üzleti kihívásaikra, valamint csökkenti a költségeket. Bár a technológia befolyásolhatja a foglalkoztatást, új lehetőségeket is teremt a szakképzett munkavállalók számára, egyben lehetőségeket kínál a munkaerő továbbképzésére.

A fenntarthatóság iránti alacsony kereslet

Az FM-szektor paradox helyzetbe került. A facility management vállalatok mindaddig vonakodnak befektetni a fenntarthatósági szolgáltatásokba, amíg az ügyfél nem jelzi a szolgáltatások iránti igényt. Ám az ügyfelek nem kérhetnek fenntarthatósági szolgáltatásokat, ha a szolgáltató nem tudja igazolni hitelesítési adatait, vagy ha a beszerzési csoport nem hajlandó hosszú távú értéket látni egy fenntartható FM-szolgáltatásban.

Ugyanakkor, ha a létesítményüzemeltetők nem lépnek először, nem építenek bizalmat és képviselnek hozzáadott értéket ügyfeleik számára, tálcán kínálják a lehetőséget az olcsóbb alternatívát biztosító piaci résztvevőknek. A globális tech óriások pedig készek új üzletágakba befektetni, és semmi sem akadályozza őket abban, hogy belépjenek az „üzemeltetési térbe” is.