Bár a fenntarthatósági törekvések szinte alapelvárássá váltak a létesítményüzemeltetésben is, a jövőben várhatóan már nem lesznek elegendőek a klímakatasztrófa elkerüléséhez. A regeneratív épületek azonban komoly előrelépést jelenthetnek ezen a téren.

Mi az a regeneratív épület?

A klímapozitív regeneratív épületek lényege, hogy összességében több energiát képesek termelni, mint amennyi a működtetésükhöz szükséges, és több szenet kötnek meg, mint amennyit kibocsátanak. Amellett, hogy helyben előállított megújuló energiával gazdagítják hálózatot, teljes vízszükségeltük kezelésére, valamint az ökoszisztémák helyreállítására is képesek. Ez mind hozzájárul a környezetre gyakorolt nettó pozitív hatáshoz. Egyszerűen fogalmazva: egy regeneratív épület nemcsak tehermentesíti a környezetet, hanem segít is azt visszaállni a természetes állapotába.

A regeneratív, a fenntartható és a nettó nulla épület

A CallisonRTKL tervezőcég már több regeneratív épületet tervezett és épített. A cég igazgatója és a regeneratív épületek szakértője, Pablo La Roche a FacilitiesNet-t kérésére mesélt a regeneratív tervezésről, a meglévő épületekben rejlő lehetőségekről és a pénzügyi háttérről.

Elsőként fontos megérteni az alapfogalmakat, és azt, hogy miben különbözik a fenntartható, a nettó nulla kibocsátású és a regeneratív épület. A legfőbb különbség a három között a környezetre gyakorolt hatás mértéke. A fenntartható épületet úgy tervezik, hogy kisebb hatást gyakoroljon a környezetre, például az energia- és víztakarékossági intézkedések által, de attól függően, hogy mennyire "zöld" az épület, még mindig lesz valamilyen hatása. A nettó nulla épületnek ezzel szemben semmilyen hatása nincs a környezetre, és annyi megújuló energiát termel, hogy az megfeleljen a saját éves energiafogyasztási igényeinek, a fennmaradó energiamérleg pedig kiegyenlítődik. A regeneratív épület túlmutat a fenntarthatóságon és több területen is pozitív hatást gyakorol a környezetre, például az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség és a vízkezelés tekintetében is.

Csak egy új épület lehet regeneratív?

Röviden: nem, ám ez függ a konkrét épülettől is. Egy meglévő épületben találunk széntartalmú anyagokat, valószínűleg legnagyobb százalékban a szerkezetben. Ám a burkolat módosításával sokat lehet tenni a létesítmény teljesítményének javításáért és környezeti hatás csökkentéséért anélkül, hogy a szén-dioxid a légkörbe kerülne. Ezt a módszert már több épületnél is sikerrel alkalmazták, például a Castellana 66 vagy a madridi Torre Europa esetében is.

Tény, hogy egy épület regeneratívvá alakításához vagy egy új épület kialakításához nagyobb befektetés szükséges, ám ez a költség nem csak megtérül, de intelligens tervezéssel csökkenthető is. Fontos, hogy a megtérülés nem csupán az alacsony energiaköltségekben mérhető, hanem az épületet használók egészségében vagy az irodaházak termelékenységében is. Ráadásul egy regeneratív épület a dinamikusan változó éghajlati hatásokhoz is könnyebben alkalmazkodik, ami tovább növeli az értékét.