Koronavírus, háború, rohamosan növekvő energiaköltségek és végeláthatatlan forintromlás. Csak néhány tényező azok közül, amelyek az elmúlt időszakban nagy hatással voltak az irodabérleti költségekre is. A cégek bérleti díjai az egekbe szökni látszanak, és egyelőre nem látni a fényt az alagút végén. A jelenlegi fullasztó helyzet hátterében húzódó okokat az ingatlanhírek.hu foglalta össze.
A cégek fix költségei szárnyalnak, a forint zuhan
Bár néhány hete még a 400 forintos eurót értettük a drasztikus forintromlás alatt, pár nap alatt már a 410 lett az új 400. Mire számíthatnak a cégek ennyire gyorsan romló körülmények között? A legnehezebb helyzetbe azok a vállalatok kerültek, ahol a fix költségek jelentős részét teszik ki az energiaköltségek, vagy esetleg többéves irodabérleti szerződést írtak alá. A koronavírus és a háború egyik hozadéka az volt az irodapiacon, hogy a bérleti díjak vagy stagnáltak, vagy talán még csökkentek is (például új szerződések esetén), ezzel szemben azonban a kiadások mégis nagy mértékben nőttek. Ez azért is alakulhatott így többek között, mert sok esetben euróban állapítják meg a bérleti díjakat, az euró pedig több mint 20%-kal drágult év eleje óta. Ezen kívül az energiaár-robbanás is rendkívüli terheket rótt a cégekre, amelyekre a bevezetett rezsicsökkentés nem vonatkozik.
2,5 millió forinttal is nőhettek egy átlagos cég havi költségei
A budapesti irodaházakban ma már 6-7 euróra nőtt a korábban 3-4 eurós, egy négyzetméterre jutó üzemeltetési költség. Ez azt jelenti, hogy néhány hónap alatt egyes cégek rezsiköltsége a háromszorosára ugorhatott. Egy átlagos, 1000 négyzetméter körüli iroda bérlése 12.000 euró körül mozog, ami ma már több mint félmillió forinttal kerül többe, mint idén februárban. Amennyiben az euró továbbra is marad 400 forint felett, egy közepes, nem kiemelt bérleti díjjal rendelkező, A kategóriás irodaterület bérlése 2-2,5 millió forinttal kerül majd többe, ami éves szinten 30 millió forint pluszt jelent, nagyobb terület esetén pedig ez a sokszorosa is lehet. Ez olyan mértékű kiadás, amely a legtöbb cég számára komoly megpróbáltatás, a hazai vállalatok közül egyedül azok érezhetik magukat jobb helyzetben, akiknek a bevétele dollárban vagy euróban keletkezik.
5-10 éves épületeknél valamivel alacsonyabb költségekre lehet számítani
A Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetsége által kiadott, az FM Benchmarking IV. című elemzéséből az is kiderült, hogy a létesítményüzemeltetésben 27%-kal növekedtek a költségek a két évvel ezelőtti adatokhoz képest. És ebben még a márciustól tapasztalható energiaár- robbanás sincs benne! Az energiaköltségek mellett jelentősen megnőtt a munkaerő költsége is, számottevő az áremelkedés a műszaki üzemeltetés, a takarítás, a recepció és a biztonsági őrzés területén is. A koronavírus hatására sok esetben rendelnek meg az üzemeltetők magasabb szintű takarítói szolgáltatást a bérlők megtartása érdekében, aminek szintén többletköltségei vannak, és még az anyagárakkal is pluszként kell számolni.
Az irodaház kora és minőségi besorolása egyaránt befolyásolhatják a költségeket, számít a műszaki felszereltség, a komfortfokozat és a használt berendezés is. Az azonban kiderült a kutatásból, hogy 5-10 éves épületek esetén alacsonyabbak lehetnek a kiadások, mint más életkorú létesítmények esetében.