A Magyar Elektrontechnikai Egyesület podcast csatornájának októberi vendégei Nagy János, a B+N Referencia Zrt. szenior energetikai szakértője, a Világítástechnikai Társaság elnöke, és Zalka Péter, a B+N Referencia Zrt. K+F részlegének igazgatója voltak.

A téma - a mai világban aktuális – energia-, azon belül is világítás-takarékosság. Az egész világon prioritás, hogy az irodák és otthonok világítása minél hatékonyabb és olcsóbb legyen. Ebben nagy „segítség” a LED technológia.

Zalka Péter, a B+N K+F részlegének vezetője

Zalka Péter a podcast adásban elmondta: régen a fényforrások gyártásához nagyon komoly know-how-ra, technológiára volt szükség. Olyannyira, hogy a világon csupán 4 cég volt képes ilyen izzót előállítani.   

„Nem kérdés, hogy a világítástechnikában a jelen és a jövő a LED technikáé.  Egy LED izzót egy diák is képes „előállítani” egy garázsban. A gyártók izzói pedig akár 7-8 évig képesek fényt adni, ami sokszorosa a hagyományos izzók élettartamának.” 

Nagy János, a B+N szenior energetikai szakértője, a Világítástechnikai Társaság elnöke

Nagy János szerint a világítástechnika ma nagyrészt elektronika, interdiszciplináris „tudomány”. Az épület tervezésekor általában a belsőépítészeké az utolsó szó, a világítás kialakításában is. A belsőépítészek esztétikai nézőpontját kell összehangolni a műszaki, technológiai szabványokkal és az emberközpontú gondolkodással. Ugyanis a legfontosabb, hogy az emberek jól érezzék magukat az irodában, vagy otthon.  

Egy irodaépületben ma már alapelvárás, hogy a fényforrások vezérelhetők legyenek, rugalmasan alkalmazkodjanak a környezet kihívásaihoz. A „színhőmérsékletet” érdemes az emberek bioritmusához igazítani. A legmodernebb irodaházakban például már   automatikusan, a napszakhoz és a munkatársak cirkadián ritmusához igazodó fényforrásokat építenek be. Egészen extrém példák is előfordulnak: egy cég például azt kérte, hogy az izzók   8.000 kelvinen szolgáltassanak, hogy egész nap „pörögjenek” az emberek.

A színes fény, mint marketing hatás

A fényeknek sok helyen marketinghatásuk is van: az élelmiszerboltokban a különböző termékeket másfajta fényekkel világítják meg: a húspultnál a vörös, a gyümölcs-zöldség részlegen a zöld szín dominál.    

Az energiapazarlás kérdésében legtöbben a nyitott ablakon, vagy a nem megfelelő szigetelés miatt kiszökő hőre gondolunk, pedig ehhez hasonlóan a fotonkiáramlás is energiapazarlás. Nem beszélve az így kialakuló – sajnos sok épület környezetében fellépő – fényszennyeződésről.

„A főváros világítása fantasztikusan jó, vidéken sokszor a legolcsóbb megoldásokat választják” 

Nem elég kicserélni a hagyományos izzót egy LED-re. Át kell gondolni, hogy mik a céljaink az izzócserével, be kell vizsgálni a környezetet. Ezt nem lehet kikerülni a közvilágításban sem.

A főváros közvilágítása fantasztikusan jó, az illetékesek odafigyelnek, mérnek, értékelnek, és szükség esetén változtatnak. Vidéken, kisebb településeken viszont sokszor nem elég körültekintően járnak el, előfordul, hogy automatikusan a legolcsóbb megoldást választják az önkormányzatok.  

A szakértők egyetértenek benne, hogy a fejlesztés nem áll meg. Egyelőre nem tudni, hogy a LED-ek újulnak meg, lépnek magasabb szintre, vagy egy teljesen új technológia robban be a piacra - hangzott el a Magyar Elektrontechnikai Egyesület podcast csatornájának októberi adásában.