A CBRE kutatása szerint, a zöld irodák kihasználtsága és bérleti díja is magasabb, az üzleti döntési stratégiák jelentős részében mégsem prioritás még a fenntarthatóság.

Az üzleti döntések jelentős részében még mindig nem a fenntarthatóság a prioritás

A CBRE kutatási eredménye egyértelműsítette, hogy az ingatlanpiaci szereplők esetében is kulcsfontosságú a partnerekkel való együttműködés szerepe, a fenntartható üzemeltetés eléréséhez. Célszerű egyeztetni, összehangolni a stratégiákat, hiszen az előfeltevésekkel szemben a felmérés szerint számos esetben a bérlők hajlandóak saját forrásból is fenntarthatósági fejlesztéseket eszközölni.

A kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók 38 százaléka nem mindig a fenntarthatósági szempontok szerint alakítja ki döntési stratégiáját, ezért érdemes folyamatosan felülvizsgálni az ingatlanokkal kapcsolatos vállalati döntéshozatali folyamatokat.

Döntés-nehezítő tényezők

A válaszadók többsége szerint a döntéshozatali folyamatokban gyakran problémát jelent a jó minőségű adatok hiánya, a túl komplex vagy drága döntések, a nem meghatározható vagy biztosított előnyök, a partnerek számára eltérő prioritások, az esetleges kormányzati döntésekkel kapcsolatos bizonytalanság, valamint a szakértelem hiánya – idézi a kutatást a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete.

A rövidtávú szemlélet hosszú távon bevételkiesést eredményez

„A teljes életciklust átölelő szemlélethez elengedhetetlen a belső döntéshozatal kalibrálása és az értéklánc együttműködése: a bérlőkre és a beszállítókra is nagy szüksége van az iparágnak, hogy hatását minimalizálja” – fejtette ki Horváth Áron, a CBRE Fenntarthatósági üzletágának vezetője. „Magyarországon meglátásom szerint a piaci szereplők nagy része – bizonyos kivételektől eltekintve – egyelőre inkább a rövidtávú lehetőséget és az alapvető kötelezettségek teljesítését és a költségek minimalizálását tartják szem előtt. Azonban ez a szemlélet azt a veszélyt rejtheti magában, hogy hosszútávon még több költséget és bevételkiesést generálnak. Az első fontos lépés, hogy tisztában legyünk a vállalat valós hatásával: erre jó példa a beépített karbonkibocsátás mérése, amely jelenleg hiányzik a hazai folyamatokból.”

A hazai irodák 55%-a minősített

A budapesti 4 milliós irodaállományon belül közel 3,4 millió négyzetmétert tesz ki a klasszikus értelemben vett bériroda. (A maradékot a cégek és az állami szféra saját tulajdonban használt irodái adják.) A fővárosban közel 120 bérbeadásra épült projekt rendelkezik már valamilyen nemzetközi zöld minősítéssel, hazánkban a brit BREEAM Rendszer a legelterjedtebb. A teljes bérirodaállomány 55 százaléka minősített, ami kiemelkedően magas szám európai összevetésben és hasonló, mint a prágai vagy a varsói érték.

Fenntartható irodák: jobb kihasználtság, magasabb bérleti díj

„Ez annak is köszönhető, hogy a budapesti és a közép-európai irodaállomány viszonylag fiatal, és az elmúlt évtizedben már itthon sztenderddé vált a zöld minősítésre való törekvés az ‘A’ kategóriás irodafejlesztések esetében” – fejtette ki Borbély Gábor, a CBRE kutatási igazgatója. „2022 tavaszán a 120 minősített budapesti épület átlagos kihasználatlansága 10,5 százalék volt, míg a nemzetközi minősítéssel nem rendelkező állományban ugyanez a mutató 13,2 százalék. A kínálati bérleti díjak átlagosan 33 százalékkal magasabbak minősített épületek esetében - ami persze részben köszönhető annak is, hogy általában a jobb minőségű és fiatalabb épületek szereztek ilyen akkreditációt.”