FbPixel
2024 április 17.
Építési technológiák

Változó trendek: körforgásos építőipar

Változó trendek: körforgásos építőipar

Az építőiparban egyre általánosabbá válik a fenntarthatósági szempontok előtérbe helyezése és a körforgásos gazdaság támogatása. Ma már több országban – például Finnországban is – megfigyelhető az az új tendencia, amely szerint már nem csak az újonnan előállított nyersanyagokat alkalmazzák az építési munkálatok során, hanem egyre gyakrabban nyúlnak a meglévő épületállományhoz. Változó trendek: régi épületek adhatják az új építőanyagok nyersanyagát.

A finn Euroconstruct kutatója, Markku Riihimäki és a Forecon tagintézet eredményeit a Portfolio foglalta össze. Ebből kiderül, hogy annak köszönhetően, hogy ma már egy épület tulajdonságainak ismeretében ki lehet számolni az abból kinyerhető nyersanyagmennyiséget, könnyedén tervezhető a bontási hulladék későbbi felhasználása. Riihimäki ebből is arra a következtetésre jutott, hogy a jövőben egyre kevésbé lesz szükség a szűz nyersanyagokra, hiszen nagy mennyiség származhat a már meglévő épületekből.

Finnországban 5 millió köbméter körül alakul az éves betonfelhasználás

Az építőanyagok felhasználásáról egyelőre még kevés országban vezetnek statisztikákat, ám ez fontos lenne ahhoz, hogy pontosan tervezhető legyen a bontásból származó építőanyagok újrafelhasználása. Nehezíti a helyzetet, hogy a legtöbb épület rengeteg anyagból áll össze.

Az anyagfelhasználás pontos kiszámításához és modellezéséhez szükséges az építéstörténet ismerete, ami alapján a szerkezet és a felhasznált anyagok aránya megállapítható, de nem elhanyagolható tényező az épület kora és funkciója sem.

Finnország viszonylatában elérhetők olyan adatok, amelyekből fontos következtetések vonhatók le. Az Euroconstruct tagintézete, a Forecon adatai például azt mutatják, hogy a finn épületállományban a fa és a beton felhasználási aránya a legmagasabb, ezek közül is a beton kiemelkedő. A számítások szerint az országban 350 millió köbméter beton van beépítve, amelyből 240 millió köbméter lakásokban található. Ez alapján az éves betonfelhasználás 5 millió köbméter körül alakul, amiből éves szinten 1 millió köbmétert bontanak le.

A fa is népszerű alapanyag, ma az új építések 60-70%-ban favázasak Finnországban. A teljes épületállomány tekintetében pedig nagyjából 30% a faépítés. 45-50%-ban új építéseknél, 30-35%-ban felújításoknál, 8%-ban mélyépítésénél és 12%-ban építési telkeken használják fel újra a faanyagot, azokban az országokban pedig, amelyekben kevesebb elérhető ezekből, jellemzően a felújításokhoz és építési telkekhez alkalmaznak fát.

A bontásból származó építőanyagok újrafelhasználása még mindig nem elég hatékony

Az építőiparban használt alapanyagok pontosabb nyomon követését várhatóan az EU is támogatni fogja, éppen ezért az erre vonatkozó stratégiát minél előbb ki kell dolgoznia az egyes országoknak. Az adatok közül nem maradhatnak ki a melléképületek és az udvarok sem. Az EU-s szabályozások kapcsán a cégek bejelentési kötelezettségére is számítani lehet, amely során olyan ingatlanállomány-elemzéseket kell majd szolgáltatniuk, amelyek kitérnek arra is, hogy az épületek mennyi üvegházhatású gázt bocsátottak ki az életciklus során.

Éppen ezért egyre fontosabb szemponttá válik a bontásból származó építőanyagok felhasználása, ami a számítások szerint a kiválogatás miatti plusz költségek és az összetett feladat miatt még nem kielégítő. A növekvő igények miatt azonban ennek változnia kell, és valószínűleg a bontási technológia is fejlődni fog. 

Kökényesi-Szili Eszter
36 cikk