A debreceni autóipari beruházásoknak köszönhetően a cívisváros a közép-európai autóipar új központjává vált, amely jelentős hatást gyakorol Debrecen életére. De milyen hatást?

A tanulmányozására a Debreceni Egyetemen DEB AUT néven kutatócsoport jött létre, mely azt vizsgálja, hogyan hat ez a fejlődés a foglalkoztatásra, a képzési igényekre, az egyetemi struktúrára, a városi közlekedésre, a kulturális életre, a társadalmi mobilitásra.

Mint arról az fmbusiness.hu értesült, az ötéves, 2030-ig tartó DEB AUT multidiszciplináris kutatás a gépjárműipari fejlődés technológiai, gazdasági és szociokulturális aspektusait tárja fel Debrecen régiójában. A munka szoros együttműködésben folyik a debreceni önkormányzat gazdaságfejlesztési szervezeteivel, a debreceni BMW gyárral, a Debreceni Autóipari Klaszter vállalataival, a Debreceni Egyetem több karával és kutatóintézetével. A projekt finanszírozásáról az egyetem, a helyhatóság és a német autógyár közösen gondoskodik.

A BMW Debrecenbe települése óriási hatást gyakorol a városra

A kutatási programnyitó konferenciáján Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora elmondta: a BMW Debrecenbe települése óriási hatást gyakorol a városra, a régióra, az egyetemre, ami már akkor tudható volt, amikor még csak az ideérkezésükről szóló szerződést írták alá néhány éve.

„Amikor még nem történt meg az építkezés első kapavágása, de mi már elkezdtük a felkészülést. Debrecen és a BMW megkezdték az összekapcsolódást, és most benne vagyunk a sűrűjében ennek a szocioökonómiai, gazdasági, iparfejlesztési, emocionális és mindenféle aspektusból nagyszerű folyamatnak. A magyar és a debreceni iparfejlesztés szempontjából a felelősségünk óriási” – mondta Szilvássy Zoltán.

A rektor hozzátette: nemcsak a német tőke érkezett meg az elmúlt években Debrecenbe, hanem egy másik gazdasági nagyhatalom, Kína is képviselteti magát.

„Nagyon fontos, hogy ennek a hatásaival tudományos igényességgel foglalkoznak bölcsészek, természettudósok, gazdasági szakemberek” – tette hozzá Szilvássy Zoltán.

Hogyan változik a város szerkezete?

Papp László, Debrecen polgármestere arról beszélt, hogy a debreceni gazdaság történetének az elmúlt 150 évben három kiemelkedő fejlődési korszaka volt. Az első a 19. század utolsó három évtizede, a második a 20. század 60-as, 70-es éveinek iparosítási folyamata. A harmadik a 2010-es évek közepén kezdődött és most ebben élünk, melynek vége valószínűleg a 30-as évek elején lesz.

„Mindegyik korszak óriási hatással volt a város életére, népességére, a városszerkezetre, az építészetre, infrastruktúrára és természetesen az egész régióra. Ebből törvényszerűen következik, hogy a most zajló ipari, gazdasági változások is hasonló hatással lesznek” – összegzett Papp László.

A polgármester úgy vélte: az egyetemi kutatás segít a válaszadásban arra vonatkozóan is, hogy a gazdaságfejlesztés miatt hogyan változik a város szerkezete, közlekedése, infrastruktúrája, milyen új igények jelennek meg az oktatásban, a szolgáltatásban, a nemzetközi környezetben. Segít majd a döntéshozóknak, hogy milyen irányokat, milyen folyamatokat támogassanak – állította a városvezető.

Új ipari ökoszisztéma

Hans-Peter Kemser, a BMW Group Gyár Debrecen elnök-vezérigazgatója kiemelte: segíteni szeretnének egy új ipari ökoszisztéma kialakításában, amelyet az elektromos járművek, a digitalizáció és az innováció formál. Már látható a változás. Új beszállítók érkeznek Debrecenbe. A helyi vállalatok megerősítik mérnökgárdájukat, új képzési programok indultak el és egy innovatív hálózat köti össze az egyetemet, a várost és az ipart.

„Fontos számunkra az együttműködés a Debreceni Egyetemmel és a regionális oktatási partnereinkkel. Az egyetem 13 karából jelenleg nyolccal dolgozunk együtt. Új képzési lehetőségeket hoztunk létre az elektromobilitás, az autóipar, a mesterséges intelligencia és a digitális gyártás területén. Az új laboratóriumok és közös kutatási kezdeményezések Debrecent Európa egy folyamatosan növekvő tudásközpontjává emelik” – mondta Hans-Peter Kemser.

Duális képzés

A gyárigazgató hozzátette: a helyi oktatási intézményekkel folytatott együttműködésüknek köszönhetően a fiatalok ipari, szakmai tapasztalatokat szerezhetnek duális képzések keretében.

Horváth Andrea, a DEB AUT kutatócsoport vezetője, a DE Bölcsészettudományi Kar Germanisztikai Intézet igazgatója kiemelte, hogy „az autóipari beruházásoknak köszönhetően Debrecen ismét európai jelentőségű központtá válik, a fenntartható elektromobilitás, a digitális gyártás, a nemzetközi munkakultúra és az egyetemi tudástermelés találkozási pontjaként. Kutatásaink során arra vagyunk kíváncsiak, hogy a jelenlegi átalakulás miként illeszkedik Debrecen több évszázados fejlődési pályájába, hogyan formálódik át a város társadalma, gazdasága és kultúrája, mi teszi Debrecent ma ismét olyan hellyé, amelyre Európa figyel”.

Forrás, fotó: Debreceni Egyetem