A kereskedelmiingatlan-piac szempontjából releváns ágazatok teljesítménye javult 2021 második negyedévében, a növekedés ingatlanpiacra gyakorolt pozitív hatása azonban elmarad a korábbi ciklusokban megfigyelhetőtől.

Ez részben a járvány közvetlen hatásának (turizmus visszaesése), részben pedig az ezáltal felgyorsított trendekből (homeoffice és e-kereskedelem elterjedése) eredő bizonytalanságoknak köszönhető – derült ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb kereskedelmiingatlan-piaci jelentéséből.

Mi a helyzet a szálloda, ipar-logisztikai és az irodapiacon?

A budapesti irodapiacon 0,7 százalékpontos növekedés volt tapasztalható 2021 első félévében, amellyel 9,8%-ra emelkedett a kihasználtság, az ipar-logisztikai piac esetében pedig 2 százalékponttal 4 százalékra tehető a gyarapodás. Az irodapiacon a lecsökkent kereslet okozta a mutató emelkedését, az ipar-logisztikai ágazatban pedig a bővülő kínálat – áll a jelentésben. Az átlagos bérleti díjak jellemzően nem csökkentek egyik szegmensben sem, ám az ipar-logisztikai ingatlanok esetében várható korrekció a jövőben. A jelentés kitér a szállodaiparra is, ahol a járvány mérséklődésével a forgalom is javult, ám ez átlagban még mindig elmarad a 2019-es számoktól. Egyes elemzések a nemzetközi turizmus járvány előtti szintre való felemelkedését 2024-re prognosztizálják.

A legtöbb üzlettípus forgalma elérte a járvány előtti szintet

Mérsékelt volt a kiskereskedelmi forgalom alakulása 2021 első félévében, különösen a reálkeresetek növekedéséhez és a fogyasztói bizalmi mutató javulásához képest. Ezt azonban ellensúlyozta a második negyedévtől a szolgáltatások élénkülése, és 2021. június végére a legtöbb ülzettípus elérte a 2019. évi átlagos forgalmat. A korlátozások fokozatos feloldásával a második negyedévben jelentősen nőtt a bevásárlóközpontok látogatóinak száma is, ám ez még mindig jóval a 2019-es szint alatt maradt.

A hazai befektetők szerepe jelentős, de még óvatosak a vásárlók

Éves szinten 15%-kal nőtt a kereskedelmi ingatlanok befektetési forgalma az első félévben, és 0,6 milliárd eurós forgalmat tudott elérni, amelynek 78%-a magyar befektetőkhöz kötődött. A jelentésből az is kiderül, hogy az árkeresés és az egyes ágazatokban tapasztalható bizonytalanságok miatt egyelőre még óvatosak a vásárlók, de a befektetői érdeklődés továbbra is igen magas. A régió többi országához hasonlóan Magyarországon is jellemző volt az irodapiaci hozamok visszatérő csökkenése.

Nőtt a kereskedelmi ingatlannal fedezett hitelek száma is

Az MNB októberi jelentése kitér a kereskedelmi ingatlanokkal fedezett hitelekre is, amelyek éves szinten 18%-kal nőttek június végére, és 22%-kal több ilyet folyósítottak az első félévben, mint egy évvel korábban. A bankok jellemzően nem változtattak az üzleti célú ingatlanhitelek feltételein – ezzel a kereslet is nőtt –, és nem kizárt, hogy enyhítés is következhet, ám egyelőre még az óvatosság a legfőbb szempont. A szálloda és a kiskereskedelmi szegmens kockázatosabb, és az ezekhez köthető, moratóriumban lévő projekthitel-állomány jelenleg 270 milliárd forintot tesz ki.