A panellakások ára átlépte az egymillió forintos négyzetméterárat. Lengyel kutatások szerint tovább bírják a régi panelek – értesült az fmbusiness.hu.

A fővárosban átlépte a panellakások ára a négyzetméterenkénti egymilliós határt.

"Az ingatlanpiac egyik legjobb jelzője a panellakások ára" - állítja a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa, Gadanecz Zoltán. "Mivel ezek a lakások egységes jellemzőkkel bírnak, jól összehasonlíthatóak, ráadásul a tervezésük során ügyeltek arra, hogy ne legyenek bennük felesleges terek, így a lakás minden négyzetmétere hasznos, alkalmassá teszi őket arra, hogy megmutassák merre indul a piac” - mondta a szakember.

A befektetők vakon veszik a panellakásokat

"Ma az sem ritka, hogy a befektetők vakon vesznek meg panellakásokat. Ismerik a típust, tudják mennyibe kerül felújítani és azt is mennyiért lehet kiadni, tudnak kalkulálni. A nyolcvanas években rossz híre volt a paneleknek, de a panel program, a felújítások és az árak emelkedése miatt, mára megváltozott a megítélésük. Ha valaki több tízmilliót kifizet egy lakásra, akkor arra vigyáz is. Emiatt egyre rendezettebbek a lépcsőházak és egyre körültekintőbbek azok a vásárlók, akik a saját otthonukat keresik. Náluk felmerül az a kérdés is, hogy meddig állnak még ezek a házak" - meséli a szakember.

Mint azt az fmbusiness.hu megtudta, nemcsak a magyar vásárlók teszik fel azt a kérdést, hogy meddig áll egy panellakás, hanem a lengyel kutatók is. A lengyel Épületkutató Intézet tavaly végzett vizsgálta elbontott panelházak anyagát és arra az eredményre jutott, hogy az ötvenes, hatvanas években létesített épületek még ma is jó állapotban vannak. Az intézet kutatói szerint az építéskor becsült élettartamnál évtizedekkel tovább lesznek használhatóak a panelek. Az intézet egy átfogó vizsgálatba kezd, ami a szerkezetek és az anyagok vizsgálatát is magában foglalja majd és ennek alapján pontosan meg tudják majd mondani, hogy mennyi ideig állhatnak a falunyi embernek otthont adó házak.

30 év 788 ezer panellakás

Az ötvenes évek végétől egészen a kilencvenes évek elejéig épültek panelek a szocialista tömb országaiban, így Magyarországon és Lengyelországban is. Hazánkban 30 év alatt 788 ezer lakás létesült ilyen technológiával, a lengyel emberek közül pedig közel 12 millióan élnek panelban. Nagyon lényeges kérdés hát mindkét országban, hogy mennyi az ilyen technológiával épült házak élettartama. Idehaza egyelőre nem indult átfogó felmérés a házakról, csupán azt tudjuk, hogy a panel program, ami a kétezres évek második felében lehetőséget adott a hő- és hangszigetelésre, valamint az épületgépészeti megoldások modernizációjára, sokat javított a házak korszerűségén és lakhatóságán. A panelházak közel negyede volt érintett a programban.

Nyugat-Európában már zajlottak olyan városrehabilitációs projektek, melyek érintettek olyan tömböket, például a Párizs környéki vagy az egykori NDK területén található lakótelepeken, melyek panel technológiával épültek. Ezek technikai megoldásait ugyan érdemes tanulmányozni, de alapjaiban eltérő a helyzet ezeken a területeken. Egyfelől gyakori, hogy a lakótelepeken nemcsak építészeti, hanem társadalmi problémák is felhalmozódnak (migráció, slumösödés), ezek együttes kezelését tűzték célul a EU 15-ök programjai. Könnyítette ugyanakkor a döntéshozók helyzetét, hogy ezek a negyedek jobbára állami és önkormányzati kézben voltak, elenyésző magántulajdonnal, így a megszületett határozatok végrehajtása egyszerűbb volt, mint a sok tulajdonossal bíró hazai környezetben.